Refine
Language
- Hungarian (103) (remove)
Document Type
- Articles (79)
- Books (10)
- Forewords (6)
- Journals (3)
- Reviews (3)
- Collections (1)
- Dissertations (1)
Nem és karakter
(1943)
Szexualitás és karakter
(1948)
Férfi és nö
(1951)
Elösó
(1960)
Utószó
(1984)
Lehetséges-e spinozai etika?
(1986)
Jénai esztétika (1803)
(1986)
Utószó [=Nachwort],
(1988)
Utószó
(1989)
>Nemzeti tudattalan<
(1990)
Gondolatok Ferenczi Sándor társadalomfelfogásának a pszichonalitikus technikára gyakorolt hatásáról
(1990)
Megérte-m (I Understand)
(1991)
Somlyó Zoltán ismeretlen Ferenczi-interjúja (Zoltán Somlyó's unknown interview with Ferenczi)
(1991)
Utószó
(1993)
Elöszó
(1995)
Elöszó (Vorwort),
(1996)
Elöszó
(1996)
Az írás áttekintést ad a buddhista pszichológia tradicionális irodalmának nyugati recepciójáról, illetve egyes gondolatainak a nyugati pszichológiával történt összehasonlító elemzéseiről. Ezt követően a nyugati és a buddhista pszichológia általános jellegzetességeit veti egybe, hasonlóságaikat és különbségeiket foglalja össze. Ehhez kapcsolódóan a cikk a nyugati tudományosság és a buddhista szemlélet módszertani azonosságait és eltéréseit tárgyalja, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a buddhizmus módszertana a >tudományosság< kritériumainak napjainkban zajló paradigmaváltási folyamatába illeszkedik. Az írás bemutatja a buddhizmus és a tudomány kapcsolatának főbb pontjait, valamint azt, ahogyan a nyugati pszichológia és a buddhizmus közötti dialógus útján haladók Karen Horney, Carl Gustav Jung és Erich Fromm úttörő vállalkozásainak nyomdokaiban járnak. A cikk rámutat továbbá arra, hogy a buddhista nézetek egyre szélesebb körű ismertségét követően e szemlélet bizonyos elemei az 1960-as évek végére a transzperszonális pszichológia létrejöttekor már meghatározó szerepet játszottak, de a jelenkori tudatkutatás terén, a neurofenomenológia születésénél, vagy az agykutatásban is érvényesülnek a hatásaik. Az utóbbi évtizedekben növekedett a nyugati pszichológia arra vonatkozó felismerése is, hogy a buddhizmus releváns a nyugati pszichopatológia és pszichoterápia számára. Figyelemre méltó a magatartás megváltoztatására irányuló buddhista stratégiák összevetése a modern viselkedésterápiák egyes technikáival, melynek során számos hasonlóságra derül fény, miközben a profilaxis, illetve a mentálhigiénia szempontjából Nyugaton a buddhista meditációk alkalmazása kínál új lehetőségeket. A meditációnak ez a szerepe különösen érvényes az >éberség-belátás< (páli: szatipatthána-vipasszaná) típusú, nem-reaktív meditáción alapuló terápiás módszerek esetében, melyeket a tanulmány szintén ismertet röviden.