TY - JOUR A1 - Lejbin, V. M. T1 - Psizchoanalzis és neofreudizmus, Budapest (Kossuth) 1982, pp. 216-236. Y1 - 1982 ER - TY - JOUR A1 - Eroes, Ferenc T1 - Vázlat az analitikus szociálpszichológiáról JF - Replika, Budapest No. 19-20 (December 1995), pp. 81-90. Y1 - 1995 ER - TY - JOUR A1 - Eroes, Ferenc T1 - Elöszó JF - S. Freud, Tömegpszichológia. Társadalomlélektani irások. Cseepfalvi [Haben oder Sein< c. könyvéröl [To have or to be, review and critic on the book >To Have Or to Be?< JF - Theológiai Szemle, Budapest, No. 9-10 (1978). Y1 - 1978 ER - TY - JOUR A1 - Walman, Benjamin T1 - Seramim Ba Chinuch u-Ba Psychologia: Erich Fromm (hebrew) [Tendencies in Pedagogic and in Psychology: Erich Fromm] JF - Schvile-HaChinuch [Ways of Education], New York Vol. 13 (No. 3, 1953), pp. 131-140. Y1 - 1953 ER - TY - JOUR A1 - Erös, Ferenc T1 - Pszichoanalízis és politika: Kihívások és válaszok [Psychoanalysis and Politics: Challenges and Responses], Lecture, given at the 19th Autumn Conference of the Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (MPE), October 6, 2012, edited version, 19 pp. [real.mtak.hu/9039] N2 - A tanulmány áttekinti a pszichoanalízis társadalomképének, a társadalmi és politikai folyamatokról alkotott felfogásának változásait az elmúlt több mint egy évszázadban. A frankfurti iskola >kritikai elméletéből<, Adorno, Erich Fromm és Wilhelm Reich munkásságából kiindulva foglalkozik a hatalmi orientáció, illetve a tekintélyelvűség problémájával. Megvizsgálja, hogy a huszadik század politikai eszméi és ideológiái (köztük a marxizmus, a szocializmus, a feminizmus, a posztmodern gondolkodás) milyen kihívásokat jelentettek a pszichoanalízis számára. Végül, felteszi azt a kérdést, hogy történelmi traumák és totalitárius diktatúrák tapasztalatai után van-e érvényes mondanivalója a pszichoanalízisnek a nem-traumatikus, demokratikus folyamatokról. N2 - The paper reviews the changes in psychoanalysis' view of society and its understanding of social and political processes over the past century. Drawing on the >critical theory< of the Frankfurt School, the work of Adorno, Erich Fromm and Wilhelm Reich, it addresses the problem of power orientation and authoritarianism. It examines the challenges posed to psychoanalysis by the political ideas and ideologies of the twentieth century (including Marxism, socialism, feminism, postmodernism). Finally, it asks whether, after the experience of historical traumas and totalitarian dictatorships, psychoanalysis has a valid message to tell about non-traumatic democratic processes. [English translation: www.DeepL/Translator, free version, 12/23] Y1 - 2013 ER - TY - JOUR A1 - Málovics, Jánosné T1 - A Marxi Elidegenedés-Elmélet hatása Erich Fromm Munkásságára [Wirkung der marxistischen Entfremdungstheorie auf die Tätigkeit von Erich Fromm] [Влияние теории отчужденности К. Маркса на деятельность Э. Фромма] JF - Acta Acadamiae Paedagogicae Szegedieesis, 1987-1988. Series Marxistica-Leninistica et Historica, pp. 97-103. [ISSN 0236-770X] [acta.bibl.u-szeged.hu/18231/1/jgytf_tudkozl_historica_1987_097-103.pdf] N2 - Die Diagnose des in der gegenwärtigen bürgerlichen Gesellschaft lebenden Menschen wird aus dem Gesichtspunkt des sich entfremdeten Individuums von Fromm eingehend aber etwas einseitig beschrieben. In seinen Untersuchungen vermischen sich soziologische und psychologische Elemente. Die Entfremdung spielt in seinen Werken eine zenrale Rolle, während deren Analyse werden die Gedanken von Marx in grossem Masse verwendet; dementsprechend wird Freud von ihm revidiert. N2 - Е. Фромм детально, но несколько односторонне, с точки зрения отчужденного индивидуума, описывает диагноз человека в современном буржуазном обществе. В его исследовании сочетаются социологические и психологические элементы. В произведениях философа проблема отчуждения стоит на центральном месте. В ходе анализа этой проблемы Е. Фромм в большой мере использует идеи К. Маркса и на их основе пересматривает программу Фрейда. Y1 - 2018 ER - TY - JOUR A1 - Barancsuk, János T1 - A kapitalizmus, mint akarat és képzet [The Capitalism as Will and Representation] JF - Köztes Európa: Társadalomtudományi Folyóirati, Vol. 7, No. 1-2 (2015), pp. 108-118. [ISSN 2676-8909] [vikek.eu/wp-content/uploads/2016/04/Koztes-Europa-2016-No17-18_nyomdai-1.pdf] N2 - Our study's title resembles Schopenhauer's most famous book, but of course it does not want to refer to an (economic) philosophical theory basis similar to the Master's. However we actually do lean on Schopenhauer's theory if we try to find an answer to the following: what kind of realisation we could conclude to if the >forever surviving< capitalism is not seen as the description of actors' rationality with the well recognisable natural order and its own pattern, but we see it as a related want to Keynes' and others' animal spirit belief and its product. But is the economic and social reproduction's sometimes problematic but solid continuity explainable if we break up with the economic action's classic and originál – the consumer's needs satisfying-target theory, and the causal and segmental (in other theories: balanced versus imbalanced) motifs' sharp differentiation? In linking of our thoughts we connect to Joseph Vogl's paragraphs in a book he wrote in a similar topic, raising several questions in its logical consequences, if – as opposed to Polányi's paradigm – we see not the social institute system but the often hardly identifiable and even more vital >capitalist spirit< as the first >spring< in case of shaping the social-economic models. Y1 - 2015 ER - TY - JOUR A1 - Porosz, Tibor T1 - A buddhista pszichológia és gyakorlati alkalmazása nyugaton [Buddhist psychology and its practical application in the West] JF - Mentálhigiéné és Pszichoszomatika / Journal of Mental Health and Psychosomatics, Vol. 11, No. 2 (2010), pp. 85-113. [Online ISSN 1786-3759] [doi.org/10.1556/mental.11.2010.2.1] N2 - Az írás áttekintést ad a buddhista pszichológia tradicionális irodalmának nyugati recepciójáról, illetve egyes gondolatainak a nyugati pszichológiával történt összehasonlító elemzéseiről. Ezt követően a nyugati és a buddhista pszichológia általános jellegzetességeit veti egybe, hasonlóságaikat és különbségeiket foglalja össze. Ehhez kapcsolódóan a cikk a nyugati tudományosság és a buddhista szemlélet módszertani azonosságait és eltéréseit tárgyalja, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a buddhizmus módszertana a >tudományosság< kritériumainak napjainkban zajló paradigmaváltási folyamatába illeszkedik. Az írás bemutatja a buddhizmus és a tudomány kapcsolatának főbb pontjait, valamint azt, ahogyan a nyugati pszichológia és a buddhizmus közötti dialógus útján haladók Karen Horney, Carl Gustav Jung és Erich Fromm úttörő vállalkozásainak nyomdokaiban járnak. A cikk rámutat továbbá arra, hogy a buddhista nézetek egyre szélesebb körű ismertségét követően e szemlélet bizonyos elemei az 1960-as évek végére a transzperszonális pszichológia létrejöttekor már meghatározó szerepet játszottak, de a jelenkori tudatkutatás terén, a neurofenomenológia születésénél, vagy az agykutatásban is érvényesülnek a hatásaik. Az utóbbi évtizedekben növekedett a nyugati pszichológia arra vonatkozó felismerése is, hogy a buddhizmus releváns a nyugati pszichopatológia és pszichoterápia számára. Figyelemre méltó a magatartás megváltoztatására irányuló buddhista stratégiák összevetése a modern viselkedésterápiák egyes technikáival, melynek során számos hasonlóságra derül fény, miközben a profilaxis, illetve a mentálhigiénia szempontjából Nyugaton a buddhista meditációk alkalmazása kínál új lehetőségeket. A meditációnak ez a szerepe különösen érvényes az >éberség-belátás< (páli: szatipatthána-vipasszaná) típusú, nem-reaktív meditáción alapuló terápiás módszerek esetében, melyeket a tanulmány szintén ismertet röviden. Y1 - 2010 ER - TY - JOUR A1 - Erös, Ferenc T1 - Identitás és asszimiláció. Erich Fromm, Bruno Bettelheim és Erik H. Erikson amerikai pályája [Identity and assimilation. Fromm’s, Bettelheim’s and Erikson’s carriers in America] JF - Socio.hu (Hungary), Vol. 6, No. 2 (2016), pp. 2-13. [Online ISSN 2063-0468] [doi.org/10.18030/socio.hu.2016.2.2] N2 - A tanulmányban három neves pszichoanalitikus, Erich Fromm, Bruno Bettelheim és Erik H. Erikson pályafutását hasonlítom össze, tudománytörténeti és tudásszociológiai szempontból. Mindhárman Közép-Európából származtak, zsidó családokból, és a harmincas években emigráltak Amerikába. Életművük Amerikában bontakozott ki, de meghatározóak voltak európai tapasztalataik és kérdéseik: a szabadság értelme, a túlélés dilemmája és az indentitás mibenléte. Az ötvenes és hatvanas években nemcsak pszichoanalitikusként és társadalomtudományi gondolkodóként, hanem közértelmiségiként is ismertek és népszerűek voltak. Mára azonban >elfelejtett értelmiségiekké< váltak: a cikk bemutatja, milyen társadalmi, tudományos, politikai és személyes tényezők játszottak közre hírnevük hanyatlásában. N2 - The essay attempts to compare the careers of three famous psychoanalysts, Erich Fromm, Bruno Bettelheim, and Erik H. Erikson from the point of view of the history of science and the sociology of knowledge. All of them came from Central Europe, from Jewish families. Their life work unfolded in America, but their thinking had been determined by their European experiences and questions: the meaning of freedom, the dilemma of survival, and the nature of identity. In the 1960s and 1970s they were respected not only as psychoanalysts and social thinkers, but as public intellectuals, too. For today, however, they became >forgotten intellectuals<. The essay points out those social, scientific, political, and personal factors that played a part in their decline. Y1 - 2016 ER -